Időpont: 2020. április 25.
Tervezett táv
|
11,6
km
|
Megtett táv
|
passz
(kb 20 km) |
Nehézség
|
5
|
Lóval járható
|
2
|
Élmény
|
1
|
Ezt a túrát még nem egészen emésztettük meg... ezért nem készült részletes leírás. 2020. április 25-én itt kezdtük a túrát. Inkább tapasztalat volt, mint élmény... de hát több hibát is elkövettünk.
Sajnos nem követtük elég szigorúan az útvonalat. Természetesen van, ahol alternatívát kell keresni, de itt nagyon elmentünk tőle. Tanulság: nem mindig a szélesebb, jobbnak tűnő úton vezet a Kéktúra. Figyelni kell a jelzést és a GPS-t.
A lényeg, hogy nagyon eltévedtünk a hegyen. A 9 évesünk attól félt, hogy már örökre ott kell élnie... na azért azt nem hagytuk. De egy-egy ilyen eltévedés azért emlékeztet, hogy micsoda úr a természet :-)
Nem tudom pontosan, hogy a valódi útvonal mennyire járható lóval, de ahol mi jártunk, az nem lovasnak való. Sziklát másztunk, homokos lejtőn csúsztunk, offroad mentünk... de azért néhány pecsétet begyűjtöttünk.
A táj alapvetően szép, és ha ennek a túrának az emlékét egyszer tudnánk feledni, akkor nekivágnánk egy kicsit szigorúbban, az útvonalat jobban követve a feltérképezésnek. Ha erre sor kerül, mindenképpen közzétesszük.
Péliföldszentkereszti indulás, a nagy parkoló a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont előtt.
A mogyorósbányai pecsét begyűjtése:
Már Mogyorósbánya után elindultunk egy csodás kis erdei úton, ahol kb. 3 km után derült ki, hogy teljesen rossz az irány. Sokkal több turistaút van, mint gondoltuk.
A Tokodi pincesor pecsétje:
És egy kis pihenő - és ebéd - az egyik pincénél. Kedves barátok láttak minket vendégül.
A képek alapján azért nem volt ez olyan rossz - de tény, hogy sziklamászás közben az életünkért és a lovak lábának épségéért könyörögtünk, nem fotóztunk:
További hasznos információk:
Ezen a youtube linken kapsz egy gyors áttekintést, hogy milyen terep vár ezen a túrán. Mi is ezt tanulmányoztuk indulás előtt. Köszönet a készítőnek!
